-
1 εὕδω
A , E.Rh. 763, 779,εὗδον Il.2.2
, Theoc. 2.126; [dialect] Ep. iter.εὕδεσκε Il.22.503
: [tense] fut. : [tense] aor. εὕδησα ( καθ-) Hp.Int.12:— sleep, Il.2.19, Hdt.1.34, etc.: c. acc. cogn.,ὁππότ' ἂν αὖτε εὕδῃσθα γλυκὺν ὕπνον Od.8.445
;ὕπνον οὐκ εὐδαίμονα E.HF 1013
;γλυκερὸν καὶ ἐγέρσιμον ὕπνον Theoc.24.7
;μακρὸν ἀτέρμονα νήγρετον ὕπνον Mosch.3.104
; ὕπνῳ γ' εὕδοντα slumbering in sleep, S.OT65;εὕδειν.. παρὰ χρυσέῃ Ἀφροδίτῃ Od.8.337
, cf. 342;ξὺν ὁμήλικι εὕδειν Thgn.1063
;ὅλην διατελεῖν νύκτα εὕδοντα Pl.Lg. 807e
; of the sleep of death,Πρόμαχος δεδμημένος εὕδει ἔγχει ἐμῷ Il.14.482
;οὑμὸς εὕδων.. νέκυς S.OC 621
.II metaph., rest, be still,ὄφρ' εὕδῃσι μένος Βορέαο Il.5.524
;εὑδέτω πόντος εὑδέτω δ' ἄμοτον κακόν Simon. 37.15
, cf. A.Ag. 566;πόλεμον εὕδοντ' ἐπεγείρει Sol.4.19
;εὕδουσιν ὀρέων κορυφαί Alcm.60.1
;οὔπω κακὸν τόδ' εὕδει E.Supp. 1147
(lyr.); εὕδει χάρις sleeps, ceases, Pi.I.7(6).17; ; of the mind or heart, to be at ease, , cf. Theoc.2.126; of persons, take one's ease, be inactive,κεἰ βραδὺς εὕδει S.OC 307
; Γοργίαν ἐάσομεν εὕδειν we will let him rest, Pl.Phdr. 267a. ( καθεύδω is generally used in [dialect] Att. and later Prose, exc. Pl. Il.c., X.Cyn.5.11.) -
2 γνωτός
γνωτός, auch 2 Endungen, Soph. O. R. 396, von Hom. an bei Dichtern, eigentlich = gekannt, bekannt, erkennbar, sodann aber auch = verwandt; bei Hom. in eigentlicher Bedeutung Iliad. 7, 401 γνωτὸν δέ, καὶ ὃς μάλα νήπιός ἐστιν, ὡς ἤδη Τρώεσσιν ὀλέϑρου πείρατ' ἐφῆπται; Odyss. 24, 182 γνωτὸν δ' ἦν ὅῥά τίς σφι ϑεῶν ἐπιτάρροϑος ἦεν. In der Bedeutung » verwandt« bezeichnet es bei Hom. ganz bestimmt und ausschließlich den Bruder und die Schwester, nach Aristarchs Beobachtung: Iliad. 14, 485 φράζεσϑ' ὡς ὕμιν Πρόμαχος δεδμημένος εὕδει ἔγχει ἐμῷ, ἵνα μή τι κασιγνήτοιό γε ποινὴ δηρὸν ἄτιτος ἔῃ. τῷ καί κέ τις εὔχεται ἀνὴρ γνωτὸν ἐνὶ μεγάροισιν ἀρῆς ἀλκτῆρα λιπέσϑαι, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι ἀντιπέφρακε τὸν γνωτὸν τῷ κασιγνήτῳ σαφῶς· ἔστι γὰρ ἀδελφός; 15, 336 ἄνδρα κατακτάς, γνωτὸν μητρυιῆς Ἐριώπιδος, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι γνωτός ὁ ἀδελφός, καὶ Ἐρίωπις ὄνομα κύριον; diese homerische Stelle kehrt wörtlich wieder Iliad. 13, 697; 22, 234 sagt Hektor zum vermeintlichen Deiphobus Δηίφοβ', ἦ μέν μοι τὸ πάρος πολὺ φίλτατος ἦσϑα γνωτῶν, οὓς Ἑκάβη ἠδὲ Πρίαμος τέκε παῖ. δας; 17, 35 sagt Euphorbus mit Bezug auf seinen getödteten Bruder zum Menelaos νῦν μὲν δή, Μενέλαε διοτρεφές, ἦ μάλα τίσεις γνωτὸν ἐμόν, τὸνἔπεφνες, ἐπευχόμενος δ' ἀγορ εύεις, vgl. Scholl. Aristonic.; 3, 174 sagt Helena zum Priamus ὁππότε δεῦρο υἱέι σῷ ἑπόμην, ϑάλαμον γνωτούς τε λιποῦσα παῖδά τε τηλυγέτην καὶ ὁμηλικίην ἐρατεινήν, wo also Helena mit γνωτούς ihre beiden vs. 237 von ihr genannten Brüder Kastor und Polydeukes bezeichnet; endlich 15, 350 erscheint neben dem mascul. das femin., οὐδέ νυ τόν γε γνωτοί τε γνωταί τεπυρὸς λελάχωσιϑανόντα, Bruder und Schwestern. Vgl. noch Apollon. Lex. Homer. p. 55, 12. – Ap. Rh. 2, 1160.
Перевод: с греческого на все языки
со всех языков на греческий- Со всех языков на:
- Греческий
- С греческого на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий